A helyi (tehát a településen belüli) utazás nem számít munkába járásnak, ezért a munkáltató nem köteles megtéríteni azt. Ettől függetlenül a munkaadó dönthet úgy, hogy mégis ad erre pénzbeli támogatást, ez azonban 2019-től jövedelemként adózik. A munkába járás és hazautazás költségét továbbra is legalább 86%-ban köteles megtéríteni a munkaadó, és ez továbbra is adómentes, abban az esetben is, ha a teljes költséget állja a munkaadó. A költségtérítés a közösségi közlekedés használata esetén érvényes, a személyautóval történő munkába járásra ettől eltérő szabályok vonatkoznak. A kilóméterenként 9Ft-os térítés személygépkocsi használata esetén akkor adható, ha a munkába járás közösségi közlekedés útján nem megoldható, vagy azt csak rendkívül hosszú várakozási idő mellett tudná igénybe venni a munkavállaló.
Ezen felül nem kötelező a térítés, ugyanakkor többet is fizethet a munkáltató. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a vonatkozó adózási szabályokat! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ilyen eset például – mutat rá a szakmai előterjesztés -, ha valaki Szentendréről Budaörsre jár dolgozni. Ekkor ugyanis háromféle bérletet kell vásárolnia, a Szentendre és Budapest közötti szakaszra távolsági buszbérletet vagy HÉV-bérletet, a Budapesten belüli utazáshoz BKV-bérletet, míg a Budapest és Budaörs közötti útra vasúti vagy távolsági autóbusz-bérletet (vagy BKV-kiegészítő bérletet – a szerk. ). Szentendre-Budaörs viszonylatában tehát a budapesti közlekedést helyközinek – és nem helyinek – tekinti a tervezet, hiszen sem a lakóhely (tartózkodási hely), sem a munkahely nem azonos Budapesttel. Az autó után még mindig kilenc forintot kell fizetni Ha a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg, mert az adott viszonylatban nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarend miatt a tömegközlekedést nem vagy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni, továbbá, ha a dolgozó mozgáskorlátozottsága, illetve egyéb egészségkárosodása miatt nem képes tömegközlekedéssel bejárni, akkor az autóval történő munkába járás költségét kell elszámolni, a megtett kilométer alapján.
A kormányrendelet alapján lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. A munkáltató főszabályként a közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) közösségi közlekedéssel megvalósuló hazautazás költségeinek meghatározott mértékét köteles megtéríteni. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, azonban nem haladhat meg egy tárgyévente meghatározott felső korlátot (2019-ben ez a felső korlát havonta 37. 200 Ft). A munkáltató a személygépkocsival történő hazautazást, napi munkába járást csak abban az esetben köteles megtéríteni, ha a külön felsorolt feltételek valamelyike fennáll. A feltételek az alábbiak: (1) a lakóhely és a munkahely között nincs közösségi közlekedés; (2) van közösségi közlekedés, de a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni; (3) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, súlyos fogyatékossága miatt nem tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; (4) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő, vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
Utazási jegy árának kifizetése azonban már nem lehetséges adómentesen, azokon a napokon, amely napokon munkavégzés nem történik. Az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is a munkába járás fogalmába tartozik. Például, ha a munkavállaló Gödöllőn lakik és Budaörsön található a munkahelye, akkor a budapesti bérlet 86%-a is kötelezően térítendő adómentesen részére, hisz a helyi közlekedési eszközt csak átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló. Ha ugyanez a munkavállaló Budapest valamelyik kerületében végzi munkáját, akkor a budapesti bérlet térítése nem adható részére adómentesen, mert Budapest területén belül leszáll a helyi járatról. Munkába járás gépjármű igénybevételével A kormányrendelet nem csak a tömegközlekedési eszközökkel történő munkába járás szabályait rögzíti. Az alábbi esetekben a munkavállaló részére a bérlet, vagy jegy legalább 86%-os mértékű térítése helyett, munkába járás költségtérítése címén meghatározott kilométerenkénti 9 forint jár kötelezően: ha a munkavállaló mozgáskorlátozott, ha a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést ha a munkavállaló lakó-, vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
Érdeklődni szeretnék, hogy a 2018-2019-es évben a munkáltatónak milyen kötelezettsége van/volt a munkavállaló felé; hétvégi hazautazása miatt. Tehát ha a munkavállaló állandó lakcíme legalább 100 km távolságra van a munkahelytől. Kell-e ezt a költséget a munkáltatónak fizetni a munkavállalónak ha személygépkocsival közlekedik illetve ha igen akkor milyen feltételekkel minimum havonta hány alkalomra jogosult mekkora összegig. Továbbá befolyásoló tényező-e ha a munkáltató intézi a szállást vagy a munkáltató egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég. Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről külön kormányrendelet rendelkezik. A munkába járás fogalma magában foglalja a napi munkába járás mellett a hazautazást is. A kormányrendelet szerint a hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda-és visszautazás.
(IX. 6. ) HM rendelet]. Nem terjed ki a kormányrendelet hatálya a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv. ) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontjában meghatározott személyekre. 2019. január elsejétől a munkavállaló fogalma a kormányrendeletben hatályon kívül került, ami azt jelenti, hogy a korábbi szabállyal ellentétben már nem csak a magyar állampolgárok és a Magyarországon munkát végző, EGT-beli állampolgárok minősülhetnek munkavállalónak. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkába járás címén utazási költségtérítést vesz igénybe, nyilatkoznia kell a munkáltató felé a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül. Az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer téríthető a hazautazás költsége.
január elsejétől változott a lakóhely és a tartózkodási hely fogalma is. Az új szabály szerint: ♦ lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; ♦ tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mit köteles megtéríteni a munkáltató költségtérítésként a munkavállaló részére hazautazásnál és munkába járásnál! A folytatáshoz előfizetés szükséges Elolvashatja a teljes cikket, sőt, ha regisztrál próbaidőszakunkra, akkor 14 napig ingyen, kötelezettségek nélkül hozzáférhet összes előfizetéses szolgáltatásunkhoz. Itt tájékozódhat arról, milyen előnyökkel jár az Adózóna előfizetés, ingyenes próbaidőszak igényléséhez pedig válasszon alábbi csomagajánlataink közül! Adózó 365 napos Adózóna előfizetés Az Adózó előfizetés után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [ Mt. ] szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével összefüggésben indokoltan merül fel (Mt. 51. §). A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről a 39/2010. (II. 26. ) Korm. rendelet rendelkezik. Amennyiben a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak, a munkáltató köteles a hazautazással kapcsolatos utazási költségeket is megtéríteni a munkavállaló számára a kormányrendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett. 2019 január elsejétől a munkavállaló fogalma a kormányrendeletben hatályon kívül került, ami azt jelenti, hogy a korábbi szabállyal ellentétben már nem csak a magyar állampolgárok és a Magyarországon munkát végző, EGT-beli állampolgárok minősülhetnek munkavállalónak. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkába járás címén utazási költségtérítést vesz igénybe, nyilatkoznia kell a munkáltató felé a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) nem köti a térítést sem a használt közlekedési eszköz fajtájához, sem pedig annak kényelmi besorolásához, így a vasúton akár az 1. kocsiosztályra váltott jegy is megtéríthető. Az szja-törvény szerinti "utazási jegy" megfogalmazás alatt nemcsak a "hagyományos" menetjegyet kell érteni, hanem egy adott szolgáltatás igénybevételéhez szükséges pótjegyet, helyjegyet is. A térítés mértékéről értelemszerűen a munkáltatónak kell döntenie, figyelembe véve a kormányrendeletben rögzített minimumot és az szja-törvény szabályait is. A munkáltató hazautazás esetén is választhat az szja-törvény 25. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti költségtérítési formák, vagyis a bérlet, jegy árának megtérítése vagy a legfeljebb 15 forint/km alapulvételével kiszámított költségtérítés kifizetése között. Az idevágó rendelkezés szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg) kap a magánszemély.
Attack on titan 24 rész, 2024