Bár az Isten hozta, őrnagy úr! korabeli fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív, és ma sem szokás Fábri Zoltán legjobbjai közé sorolni, a film népszerűsége töretlen. A bemutató idején több mint 700 ezren váltottak rá jegyet. Egy emlékezetes jelenet Bár a korabeli kultúrpolitika a Horthy-rendszer és a fasizmus kritikájaként értékelte, az őrnagy elnyomása valójában hamisítatlan puha diktatúrát valósít meg. Tóték kezdetben csak tolerálják a katona őrült ötleteit és rigolyáit, ami szép fokozatosan szolgai alárendeltséghez vezet. A Tót család tűr, mindig csak egy picivel többet, ami végül odáig fajul, hogy a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok a kerti budin kénytelen bujkálni. A megtört férfi végső megalázásában kacagva sörözik az őrnaggyal, aki kedélyesen csak Tótocskámnak szólítja. Plakát (forrás: NFI)
A család boldogan fogadja az őrnagyot, hiszen ezzel a fiúk jövőjét biztosítják be a fronton a "meleg zászlóalj-irodán". A lánygyermek már látatlanban isteníti az őrnagyot, de a nyalka, magas, rettenthetetlen álomtiszt helyett egy széthullott idegrendszerű, szakadt szerencsétlent kapnak a nyakukba, aki mindenütt ellenséget alít: már a bemutatkozása is az, hogy a falu közepén elnyaklik a földön egy feltételezett partizántámadás miatt (amit a helyi cserkészek produkálnak), és rögtön elalszik, majd felelősségre vonja Tótot, hogy miért néz folyton az ő háta mögé, hiszen elég baj az, hogy a világ egyik fele folyton ott van – minek erre felhívni a figyelmet ezzel is? Ezért aztán Tót kénytelen egész idő alatt a szemébe húzott tűzoltósisakban járkálni, hogy ne idegesítse az őrnagyot… A befogadott tiszt aztán percek alatt elnyomja a családot. Ugyanis nemcsak érzéketlen, üldözési mániás, de hiperaktív is. Folyton azzal fenyegeti őket, hogy elmegy, mert ő nem akar a terhükre lenni! Tóték elvállalták a "dobozolást", vagyis papírdobozok hajtogatását egy gyógyszergyárnak – és ez az őrnagynak azonnal megtetszik.
(Ld. erről az őrnagy monológját a kocsmában a "dobozolás" mérettani és esztétikai kérdéseiről a "végső győzelem" után az egyes európai nemzetek vonatkozásában. ) Az őrnagy jelleme e vonatkozásban a fasizmussal áll összefüggésben, e létszemlélet számára ugyanis végtelenül gyanús és megvetendő volt a nem dolgos, hanem gondtalanul a maga kisvilágában szemlélődő állampolgárral szemben, akit – elkerülendő a gondolkodás káros következményeit - állandóan mozgatni kellett, vagy, mint ahogy Hitler mondta: az embereket rá kell venni arra, hogy dörzsöljék egymást, mert a dörzsölés hőt gerjeszt, az pedig energia. Az őrnagy, mint a fasiszta aktivitás apostola persze nemcsak ezért mozgatja meg a családot, hanem azért is, hogy ne kérdezgessék őt a frontról, meg a fiúkról – és valóban, ezekről egy szó sem esik a filmben. Meg hát az őrnagy állandó beszédkényszere és mászkálási mániája a saját maga elől való menekülést is példázza – a filmből ugyan nem derül ki, de nyilvánvaló, hogy az őrnagy egy magányos ember, akinek nincs családja, ahová hazamenjen.
Örkény Istvánt a magyar drámairodalom megújítójaként, illetve a groteszk jelenségek ábrázolójaként tartják számon. Ezzel az ellentmondásokra, sokféleségekre, ésszerűtlenségre hívja fel a figyelmet. A reménytelen helyzetekben is az életerő fontosságát hangsúlyozza. Mellőzi a részletezést, vagyis a történéseknek csak a lényegét ragadja meg, a történetet pedig példázattá sűríti. Még egy értelmetlennek látszó mozzanatból is a mély igazságok felé mutat. Édesapja több gyógyszertár tulajdonosa volt, ezért az ő hatására vegyész-gyógyszerész pályán indult el. 1941-ben jelent meg első novelláskötete, a Tengertánc. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. A doni harctérre küldték, ahol túlélte az összeomlást, majd hadifogolytáborba került. Ekkor, a háború hatására kezdett kibontakozni benne a groteszk látásmód, szociográfiákat írt, ilyen például a Lágerek népe és a Voronyezs. Új műfajt teremtett: az egyperces novellát. Ábrázolásmódjának kialakításában Kafka és a "pesti" fekete humor játszott jelentős szerepet.
Nb. lapod pénteki számában egy velem kapcsolatos anekdotát elevenít föl a cikkíró. Nagy öröm ily kiválóan szerkesztett lap hasábjain megidéztetni, de még nagyobb lenne az örömöm, ha az idézet pontos lenne. Engedd meg, hogy ennek érdekében nb. lapodban az alábbi helyreigazítás közzétételét kérjem: Ad 1. Nevem nem Szribó, hanem Örkény. Ad 2. Néhai atyám nem textiles volt, hanem patikus. Ad 3. Az illető nem nyavalyát mondott, hanem lófaszt. Pontosan ezt mondta: "Lófasz lesz itt, nem acél! " (Kiemelés tőlem, Ö. I. ) A szíves közlésért előre is köszönetet mond, és barátsággal ölel híved Örkény István Kelt Budapesten, 1960. jún. 11-én És saját szavaival: Velem történt meg egy híressé vált, mert kortörténeti anekdota. És épp Sztálinvárosban. - Jöttem megnézni, főmérnök elvtárs, hol is lesz a nagyolvasztó. - Itt, író elvtárs, ahol most vagyunk. - De hát ez csupa gizgaz meg gyom. Mikor lesz ebből kohó? - Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás. - Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt.
Később rádiójáték és opera is készült belőle. A Tóték népszerűsége töretlen, a mai napig rendszeresen szerepel a színházak műsorán. A filmet az Egertől tizenegy kilométerre fekvő kis falun, Szarvaskőn forgatták. A helyszínt az egri születésű operatőr, Illés György találta. Tóték házát egy udvarban építették fel, az épületet a forgatás után el is bontották. A helyiek közül többen statisztáltak, illetve a Tóték kertjében felhalmozott dobozokat is segítettek hajtogatni. Szarvaskő ma is élénken őrzi a forgatás emlékét, a község holnapján térkép jelöli az egyes jelenetek helyszíneit. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Fábri Zoltán hosszú pályafutása során többféle stílusban alkotott. A huszonegy filmet számláló életműben abszolút túlsúlyban vannak az irodalmi alapanyagok. A rendező sokféle írót, változatos műfajokat adaptált, klasszikusokat és kortársakat, rövid novellákat és nagyregényeket egyaránt. Az irodalmi műveket mindig a saját nézőpontjához igazító Fábri Zoltánt elsősorban a mindenkori hatalom és a neki kiszolgáltatott kisember örök küzdelme izgatta.
A franciák olyant, ami muzsikálni tud. Még az oroszoknak is, ha már legyőztük őket, szabad lenne dobozokat csinálniuk. Persze, csak kicsiket, mint a gyufásskatulya. ÁGIKA Jaj, ha én azt megérhetném! ŐRNAGY Ez nem lesz hamar. De ha sikerül, ha győz ez az eszme, akkor az egész emberiség áldani fogja a nevünket. " (Tóték) - egyperces - a rövidtörténet sajátos örkényi műfaja, amelyben a forma rövidsége groteszk látásmóddal párosul. Előzményei között tarthatjuk számon többek között Franz Kafka és Karinthy Frigyes műveit, a modern szóbeliséget: a városi folklórt, a pesti viccet. Az első egypercesek Örkény Jeruzsálem hercegnője (1966) majd a Nászutasok a légypapíron (1967) című köteteiben jelentek meg. Az első csak egyperceseket tartalmazó kötet egy évvel később jelent meg (Egyperces novellák, 1968), ennek később számos bővített kiadása vált ismertté. "A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet.
Attack on titan 24 rész, 2024