Emléktáblát kapott 2021. 04. 30. 08:57 Dr. Halasy Gyula olimpiai bajnok sportlövő, edző és szakíró 1891. július 19-én született Kisvárdán. Jogi doktorátusát és kereskedelmi diplomáját Bécsben szerezte. Az első világháború alatt frontkatonaként szolgált, egy közelében felrobbant gránát hatására nyolc hónapra megnémult. Sportolóként több sportágban is tevékenykedett, mint vívás, lovaglás és műkorcsolyázás. Az 1920-as évek elején ismerkedett meg az agyaggalamb-lövészettel, majd a Magyar Galamblövő Egyesület versenyzője lett. Első nagy nemzetközi versenyén, az 1924-es párizsi olimpiai játékok agyaggalamb-lövész versenyén szétlövésben nyert aranyérmet a finn versenyző ellen, ezzel a nyári olimpiai játékok történetében ő nyerte a tizenkettedik magyar aranyérmet és az első magyar sportlövő olimpiai aranyérmet. Ugyanezen az olimpián a csapattal a hatodik helyet szerezte meg. 70 éves koráig (!!! ) versenyzett. Aktív pályafutásának befejezése után csapatának edzője lett, illetve a sportlövészet elméletével is tudományos alapossággal foglalkozott, számos szakcikke jelent meg a témakörben.
Az 1980-as évvel megkezdődött a hidegháború utolsó évtizede. A kezdés igencsak feszültre sikeredett, aminek egyik csúcspontja pont a moszkvai játékokon következett be. A politika nagyon éreztette a hatását, ekkor az olimpia politika felettisége igencsak háttérbe szorult… 1. A nemzetközi helyzet fokozódik! Moszkva, megelőzve Los Angelest, megkapta a rendezés jogát 1980-ra. Lázasan folytak a munkálatok, a szovjet főváros ki akart tenni magáért. De jött 1979 decembere, ami egy csapásra megváltoztatta az addig enyhe hidegháborús hangulatot. A Szovjetunió megszállta Afganisztánt, így kezdetét vette egy elhúzódó, óriási pénzeket felemésztő háború. Olympic Games 2020 Támogatást kér a japánoktól a NOB elnöke, ugyanakkor tisztában van az emberek kétkedésével 7 ÓRÁJA Jimmy Carter amerikai elnök követelte a szovjet csapatok kivonását, sőt, az olimpia bojkottjával fenyegetett, ha 1980 februárjáig ez nem történik meg. A csapatok maradtak, Amerika pedig bojkottra szólította fel a nyugati országokat.
Kokó magabiztosan haladt előre, s a döntőben a kubai Arnaldo Mesa várt rá. Győzelmét már az első két menetben bebiztosította, és végül 14-7-es pontozással győzött. Az amatőrök közötti utolsó nemzetközi sikerét az 1997 őszi budapesti világbajnokságon érte el, ekkor már az 57 kilogrammosok között nyert aranyérmet. Atlanta, 1996. augusztus 3. Kovács István (Koko) győzelmét ünnepli az eredményhirdetésen a kubai Arnaldo Mesa ellen, az aranyéremért vívott olimpiai ökölvívó mérkőzése után a XXVI. Nyári Olimpiai Játékokon. MTI Fotó: Bognár Gábor Forrás: MTI/Bognár Gábor Az amatőrök között 287 mérkőzésből 268 győzelmet tudhat a magáénak. Az olimpiai elsőség, világ- és Európa-bajnoki aranyérmek mellett hétszeres magyar bajnok, egyszeres német csapatbajnok lett, súlycsoportjában 1991-ben, 1992-ben, 1996-ban és 1997-ben is vezette a világranglistát. Idehaza 1991-ben és 1996-ban az Év Sportolójának választották meg. 1997 őszén a hamburgi Universum Box Promotion klubhoz szerződött és profiként sem vallott szégyent.
Attack on titan 24 rész, 2024