Ennek a hisztériának volt köszönhető, hogy a második világháborúban tönkrement, majd a negyvenes évek végétől a régi tiszteket parkoló pályára állító hadseregnek égető szüksége lett - nem mondom, hogy jól képzett - tisztekre. Így 1949-ben tizenöt tisztiiskolát hoztak létre az országban, köztük a Kilián Repülő Hajózó Tiszti Iskolát Szolnokon, azaz Szandaszőlősön. Tehát megszületett annak az intézmények az őse, amit a nyolcvanas években "repülőtisztiként" emlegettünk. Számomra roppant érdekes, hogy Nagy Imre első miniszterelnöksége idején visszavettek a tempóból, és a tizenöt intézményből négy maradt, köztük a szolnoki. Hogy 1956-ban mi történt ott, arról pont annyira nem beszél ez a kiadvány, mint mondjuk a névadóról vagy a névválasztásról, ami mégiscsak negyven éven keresztül kísérte az intézményt. Persze tíz évvel a rendszerváltás után a szocialista évekkel sem nagyon kezd semmit ez az intézménytörténet, amire egyetlen május elsejei fotó utal, amin feltételezhetően a főiskola vezetői lépkednek a szolnoki Kossuth téren, a tanácsháza előtt felállított dísztribün előtt.
A repüléstörténet iránti érdeklődés folyamatosan nőtt. 1986. szeptember 1. és 1987. augusztus 31. között (a statisztikát a tanévhez igazították) 182 csoport (10 394 fő) tekintette meg a kiállításokat. A múzeum vezetése úgy döntött, hogy a fejlesztések egyik legfontosabb célja, a katonai repülés mellett, a polgári légiközlekedés technikáinak kiállítása Szolnokon, ezért 1987. április 22-én egy Il–18-as, 1988. június 11-én pedig egy Tu–134-es érkezett a múzeumba. A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg az iskola feladatait, mert a múzeumban a politikai és kulturális nevelést az elfogulatlan történelmi feldolgozás és a hagyományok ápolása váltotta fel. Mivel a szolnoki csapatmúzeum gyűjteményének jelentős része Béler Gyula tulajdona volt, a politikai változások érintetlenül hagyták a kiállítást, így az jó alapot teremtett a fejlesztésre. A rendszerváltásnak köszönhetően lehetőség nyílt a Horthy-korszak repüléstörténetének kutatására, és hosszú hallgatás után emlékezni lehetett a repülés magyar hőseire.
A politikai nevelés mellett Szolnokon fontosnak tartották a repülőtechnika megőrzését is, ezért szakszerűen tárolták azokat a repülőgépeket, amelyek már nem voltak aktív szolgálatban. A honvédelmi miniszter 66/1973. számú utasítása lehetőséget adott a csapathagyományok, a katonai emlékek gyűjtésére és bemutatására, így azután elkezdődött a repülőtechnikai szakgyűjtemény felállítása. 1973 szeptemberében elkészült a laktanya bejáratának közelében az új csapatmúzeum épülete, 1973. december 6-án pedig megnyílt a repülőmúzeum. A múzeum munkája mellett a makettezők tevékenysége is hozzájárult a múlt megismeréséhez. 1973-ban Burai András (nyugállományú őrnagy) kezdeményezésére indult el a makettezés a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola szakszerelő-kiképző zászlóaljánál. Ez a hobbi egyre népszerűbbé vált a hallgatók között, ezért az iskola kulturális felelőse, Telepovszki Tibor (nyugállományú alezredes) is támogatta ezt a kezdeményezést. Sokszor csak pontatlan rajzok álltak rendelkezésre, így a makettek sem voltak tökéletesek, de meg tudták jeleníteni a magyar repüléstörténet típusait.
A terület teljes feltárása során további csontok, roncsdarabok és egy pilótajelvény került elő, amelyek egyértelműen igazolták, hogy magyar nemzetiségű volt a gép pilótája. A maradványok állapota nem tette lehetővé a DNS-azonosítást, ezért közvetett bizonyítékok alapján sikerült alátámasztani, hogy Búcs mellett Horváth György hadnagy földi maradványai kerültek elő. Az alakulat hagyományőrző munkájának látványos része a különböző kiállítások, tárlatok berendezése. A bázis névadójának tiszteletére készített kis tárlat eredeti relikviákkal, makettekkel és fotókkal mutatja be az első világháború időszakát. 2013-ban, ittebei Kiss József halálának 95. évfordulóján, magyar kutatók jártak Olaszországban azokon a helyszíneken, ahol egykor a magyarok harcoltak. Az idén két állandó kiállítással bővült a paletta. Az egyik az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis afganisztáni missziójának állít emléket. A három vitrin bepillantást enged a légikiképzés-támogató csoport (Air Mentor Team, Mi–24) és a légi tanácsadó csoport (Air Advisory Team, Mi–17) feladataiba és mindennapjaiba.
500 Ft Várható szállítás: 2021. július 26. Kívánságlistára teszem KÖZVETELNÜL A KIADÓTÓL Könyvek első kézből GYORS KISZÁLLÍTÁS kiadói raktárkészletről Termék adatok Terjedelem 196 oldal Kötés keménytáblás, cérnafűzött Termék értékelések Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Írja meg véleményét! Mások ezt vásárolták Villámnézet Részletek A Mi-24 harci helikopter - Haditechnika fiataloknak sorozat I. 2. 500 Ft 1. 875 Ft (1) Magyar felségjelű Mi–24 harci helikopterek - Mi-24 attacks helicopters with hungarian insignia 8. 400 Ft 6. 300 Ft Kívánságlistára teszem
A repülőtechnikai szakgyűjtemény folyamatosan fejlődött a légierőtől kivont típusokkal. A szocialista országok közül az NDK-val sikerült a legszorosabbra fűzni az együttműködést. Ennek keretében 1980-ban két olyan típussal gyarapodott a gyűjtemény, amelyet korábban ugyan használt a légierő, de nem maradt belőlük kiállítási példány. 1980. június 30-án érkezett a múzeumba a Mi–4 típusú helikopter, december 12-én pedig Ferihegyen leszállt az az Il–14-es, amely később szintén Szolnokra került. 1982-ben készült el az 1000 négyzetméteres fedett kiállítótér, amelyben az időjárás viszontagságait nehezen viselő, vegyes építésű (fa, fém és vászon) repülőgépeket helyezték el. 1983. március 15-én megnyílt a felújított csapatmúzeum. Ebben igen jelentős szerepe volt Béler Gyula alezredesnek, aki szenvedélyesen gyűjtötte a katonai repüléssel és az iskolával kapcsolatos relikviákat, fényképeket és más dokumentumokat. Gyűjteményét szívesen állította ki az iskola múzeumában, ezzel tulajdonképpen őt tekinthetjük az első olyan katonának Szolnokon, aki nem a politikai nevelés szempontjából tartotta fontosnak az emlékek megőrzését, hanem a hagyományőrzés volt az elsődleges célja.
A katonai repülőszakember-képzés Szolnokon 1967 – 1996 5. 100 Ft 3. 800 Ft Kedvezmény: 25% Menny.
1999. május 12-én kezdődött meg a Balatonban megtalált Il–2M3 csatarepülőgép kiemelése, amelyen a múzeum munkatársai is részt vettek. A kiemelt roncsot a múzeumban állították ki, először (fedett kiállítótér hiányában) a szabad ég alatt. Ez volt a roncsgyűjtemény első darabja, s e gyűjtemény fejlesztése 2003-tól folyamatosan tart napjainkig is. A szolnoki alakulat és a Magyar Roncskutató Egyesület közös munkája során több mint húsz repülőgép-feltárást végeztek a szakemberek Magyarországon és Oroszországban. 16 év kutatás után sikerült megtalálni Bejczy József százados repülőgépét és a pilóta földi maradványait, amelyet a gép közelében hantoltak el. (A Bejczy József utáni kutatást Tobak Tibor és Tóth Ferenc közösen kezdték el a rendszerváltás után. ) Előkerültek olyan szemtanúk, akik sokat segítettek a kutatási terület leszűkítésében, és végül 2005. október 28-án meglett a sírhely. A leginkább embert próbáló munka a békéssámsoni Il–14-es esete volt, mert kiderült, hogy a repülőgép egy részét, a benne lévő utasok holttestével együtt, nem emelték ki az utasszállító lezuhanása után.
Attack on titan 24 rész, 2024