hogy az Iskola úti intézményt, ahol az alsó tagozatosok tanítása folyt, leválassza a Rákóczi úti Iskoláról. Az ismét önállóvá váló intézmény első igazgatója Fekete Gyula volt. Az iskola a város legszegényebb területén fekszik, a nagy népsűrűség és a rossz szociális helyzet problémák tömegét hozta a felszínre. A 60-as években beinduló belváros rekonstrukció méginkább erősítette a gondokat. Az 1963-ban a városi tanács elé kerülő előterjesztésben is megemlítik, ha a Pécskő útra tervezett új iskolaépületet 1965-ig nem adják át, akkor a meglévő problémák megoldhatatlanná válnak. Még a hatvanas évek elején is kirívóan rosszak voltak a környéken lakók szociális körülményei. Igen sok volt a be nem iskolázott tanulók száma és a túlkorosak aránya. A hely eredetileg sem volt elegendő. A Pécskő utcai és az iskola utcai épület is komoly tatarozásra szorult. Nem volt megoldva a vízellátás, a külön épületben lévő WC is 1954-ben volt felújítva utoljára. A 60-as évek elején kisebb-nagyobb zökkenőkkel folytatódott a belváros átépítése.
Az uszoda először is legfontosabb rendeltetésének, a tanulóifjúság úszásoktatásának kell, hogy megfeleljen, elősegítve ezzel a felnövekvő nemzedék egészséges és sokoldalú testi nevelését. Másodszor lehetőséget nyújt arra, hogy a város sportegyesülete úszószakosztályt hozzon létre a tehetséges fiatalok részére, meghonosítva ezzel ezt a szép sportágat is. Ezt követően az elnökhelyettes átadta Juhász Imre létesítményigazgatónak, és rajta keresztül jelképesen a város lakosságának az uszodát. Az ünnepség záróakkordjaként öt salgótarjáni iskola tanulói úszóversennyel és játékos vízi vetélkedéssel vették birtokukba a létesítményt. További képek.
Sorszám Név Cím Státusz 010 Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium 3100 Salgótarján, József Attila út 2. (hrsz: '4159') Aktív 014 Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium József Attila úti Telephely 3100 Salgótarján, József Attila út 2/A (hrsz: '4160') 002 Salgótarjáni Általános Iskola Arany János Tagiskolája 3104 Salgótarján, Budapesti út 66. (hrsz: '6734') 003 Salgótarjáni Általános Iskola Beszterce-lakótelepi Tagiskolája 3100 Salgótarján, Beszterce tér 4. (hrsz: '2688') 005 Salgótarjáni Általános Iskola Dornyay Béla Tagiskolája 3100 Salgótarján, Forgách Antal út 1. (hrsz: '5071; 5072') 006 Salgótarjáni Általános Iskola Kodály Zoltán Tagiskolája 3100 Salgótarján, Mártírok útja 3. (hrsz: '1876') 007 Salgótarjáni Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskolája 3100 Salgótarján, Acélgyári út 24. (hrsz: '3513; 3542') 009 Salgótarjáni Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagiskolája 3142 Mátraszele, Szabadság út 66. (hrsz: 'Mátraszele 652; 431') 013 Salgótarjáni Általános Iskola Kollégiuma 3102 Salgótarján, Petőfi út 96.
Környezettudatosságra nevelik a jövő generációját Salgótarjánban 2019. 04. 28 Aktuális A Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Székhelyintézménye (közismertebb nevén a Gagarin Általános Iskola) ötödikeseinek tartottak rendkívüli órákat a Nógrád Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi szakemberei. A Föld Napja alkalmából játékokkal, kvízekkel és vetített előadással hívták fel a gyermekek figyelmét a környezetvédelem ügyének fontosságára.
Talán a program előtt senki nem gondolta volna, hogy az iskolaszépítést sokan érezték magukénak és segítettek a munkában. A megvalósításban 150 önkéntes vett részt, ami a Let's Colour Magyarország csapata szerint is egyértelműen az élmezőnybe helyezi Salgótarjánt. A vidám színekkel tényleg fiatalos lett az iskola belső tere, ahová valóban jó érzés lesz betérni a szeptemberi iskolakezdéskor. Ilyen volt a nap kezdetén A közösség erejével ilyen lett A megálmodók, a "Sakkozzuk ki" és a "Lets Colour Magyarország csapata" A városban már nem először mutatkozik meg a város szépítésével kapcsolatos közösségi összefogás. Áprilisban "Föld napi" virágszívet készítettek, melyet nemrégiben egy ismételten fantasztikus ötlet megvalósítása követett. Újabb jóság Salgótarjánban a padfestés is A Speak Smart Salgótarján csoport fiataljai tették szebbé a város központjában lévő Kálváriára vezető utak padjait. A csipet-csapatnak volt gerillakciójuk, amikor virágokkal majd fényfestéssel díszítették a város köztereit.
1937-re már nem lehetett halogatni az iskola Iskola úti épületének felújítását sem. A II. számú leányiskola 3 tantermének és az Iskola úti épületnek a lebontása nagy zsúfoltságot okozott elő a város tanulóinak elhelyezésében. A leányiskola igazgatójának, Nagy Antalnak javaslatára a Pécskő és az Iskola úti telkek felhasználásával új épületeket kívántak létrehozni, amelyek alkalmasak lettek volna a fiú és a leány iskola elhelyezésére. A nagyszabású terv a háború miatt nem valósulhatott meg. Az 1945 utáni politikai változások is jelentősen befolyásolták az oktatást és az iskolaszerkezetet. A radikális reformok komoly változást idéztek elő a város oktatásügyében is. A népiskolai tanítás 1945 februárjában indult újra, melyhez nagy szükség volt a társadalom segítségére. Az iskolák államosítása révén létrehozott Központi Állami Általános Iskola része lett a II. számú körzeti elemi népiskola. Az új intézmény számára a 8 osztályos képzés beindítása nagy nehézséget okozott. A helyhiány és a szociális problémák erősödése miatt a város arra kényszerült.
A fenntartó biztosítja az intézmények működéséhez szükséges erőforrásokat, illetve szakmai útmutatást nyújt, de a mindennapokban a feladatvégzés megszervezése és a napi problémák kezelése az igazgatóra hárul. Az előttünk álló tanév a szokásosnál több feladatot tartogat a számunkra. A rutinfeladatokon túl, az új Nemzeti alaptanterv bevezetése jelent újdonságot a tanároknak és az igazgatóknak egyaránt. Az intézmény vezetésének feladatai pedig az éppen aktuális járványügyi óvintézkedések megszervezésével és betartatásával is kibővülnek – mondta a tankerületi igazgató. Simon Tibor hozzátette: óvintézkedések közepette, de hagyományos formában indul a tanév, ugyanakkor nem tudható, hogy történik-e ebben változás. Az új igazgatók átvették a kinevezéseiket Fotó: / NMH Idén kilenc, a Salgótarjáni Tankerületi Központ intézeteit érintő igazgatói megbízást adtak át. A Szurdokpüspöki Általános iskola élére Borosné Pádár Éva Erika került. Herczeg Anna Erika a kállói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója lesz ezután.
– A kállói általános iskola előző igazgatója nagyon jó barátom volt, de sajnos már nincs közöttünk. Az ő munkásságát szeretném tovább folytatni. Bízom benne, hogy mindenki elégedett lesz a munkámmal. A programom legfontosabb részének a tantestület szakos pedagógusokkal való feltöltését tartom. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor mindenképpen meg szeretném győzni a tanárokat a továbbtanulás jelentőségéről. Emellett civilszervezeteket szeretnék bevonni az iskolai életbe. Erre azért lenne szükség, mert az intézmény tanulói között vannak magatartás problémás gyerekek. Ilyen foglalkozások segítségével szeretném a fiataloknak a tanulás értékét megmutatni – közölte Herczeg Anna Erika. Az eseményt a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusainak ünnepi műsora színesítette és zárta.
számú határozata alapján felvette a Jurij Gagarin Általános Iskola nevet. A névadó ünnepség 1969. december 20-án volt, ekkor avatták fel Lev Kerbelj orosz szobrászművész Gagarin portréját is. A tanulói létszám csökkenése és a tantestület megalakulása után lehetővé vált, hogy az iskola a felettes szervek határozatai alapján a város pedagógusainak szakmai, pedagógiai és ideológiai továbbképző műhelye legyen. Az iskola pedagógusainak számos örökölt problémával kellett szembenézniük. Főleg a tanulók összetétele határozta meg a fejlesztés irányát. A 70-es évek elejétől fogva számos kísérlet, új elképzelés jellemzi az itt folyó munkát. Az első kísérletek közül a legsikeresebbek, legjelentősebbek az olvasástanítás, a matematika, fizika tantárgy oktatása kapcsán jelentek meg. Az 1987-ben elfogadott nevelési program a tanulói személyiség fejlesztését tűzte ki célul, mely nagy hangsúlyt helyez a művészeti, esztétikai nevelésre. Az 1988-ban indult komplex művészeti nevelési programon belül két szakasz különböztethető meg.
A 11×25 méteres, ötsávos, 30-31 fokos vizű medence mellett kétszázötven személyes öltöző várta az iskolásokat, illetve naponta öt órán keresztül a sportolni vágyókat is. A tervező szerint a viszonylag olcsó, 35 millió forintos tanuszoda így "mindentudó" lett. Az uszoda homlokzatát, valamint belső terét Szatmári Béla, salgótarjáni grafikusművész üvegzománcai díszítik. Az 1981-es avatóünnepségen Jávori Ildikó, a Petőfi iskola tanulója Piere de Coubertin "Óda a sporthoz" című költeményét mondta el, majd Kugel Tiborné, a salgótarjáni városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Ezután Illés Miklós, Nógrád megyei tanács általános elnökhelyettese méltatta az esemény jelentőségét a város életében: Harmincöt éve vehették birtokukba az úszók a medencét – Ma tanuszodát avatunk abban a városban, ahol hosszú évekén keresztül a megfelelő minőségű és mennyiségű vízért folyt a küzdelem. E tanuszodával az úszásoktatás tömeges megszervezésére, az egészséges életmód feltételeinek szélesítésére kap lehetőséget a város ifjúsága és felnőtt lakossága.
Attack on titan 24 rész, 2024