A Chimborazo csúcsa mindössze 1°-kal van délre az Egyenlítőtől. Ezért annak ellenére, hogy a csúcs 2581 m-rel alacsonyabban van a tengerszinthez képest, 2, 1 km-rel távolabb van a Föld középpontjától (6384, 4 kilométerre), mint a Mount Everest csúcsa. Etimológia [ szerkesztés] Kecsua indiánok nyelvén azt jelenti: Chimbo falu havasa. (A csimborasszó magyar főnév ebből származik; jelentése tetőfok, a szóban forgó dolog legmagasabb mértéke, átvitt értelemben meghaladhatatlan). [2] Fekvése [ szerkesztés] Ecuador középső részén, Quitótól 150 km-re délre található. Megmászása [ szerkesztés] A 17. és 18. században többen megpróbálták megmászni. 1802 -ben Dél-Amerikai expedíciója során Alexander von Humboldt Aimé Bonplanddal és az ecuadori Carlos Montúfarral együtt megpróbálta meghódítani a hegycsúcsot. Leírása szerint 5877 m magasságig jutottak, ahonnan rosszullét miatt vissza kellett térniük. Abban az időben ez volt a legmagasabb pont, amelyet európai elért (az inkák sokkal magasabbra jutottak, lásd Llullaillaco).
A Pico Yordas hegy Spanyolországban Ez a szócikk geológiai képződményről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegy (Szlovákia). A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg. ) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom. Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani. ) A Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága például 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb.
Még a 19. század elején a Himaláját gleccsermentesnek tartották; később azonban felfedezték a gleccsereket. Alsó végüktől messze fekvő számos morénára is akadtak, vagyis hosszuk változott a múltban. Délen a Himalája főleg tercier kőzetekből ( kréta, jura időszak) áll, amelyeket paleozoikumi rétegek, azután gneisz, csillám- és egyéb palák követnek. Az Indus környékén ismét a tercier az uralkodó. A legmagasabb csúcsok gneiszből és gránitból állanak. Vízrajz [ szerkesztés] A Himalájában számos folyóvíz ered; azon nagyobb folyók száma, amelyek a déli láncot áttörik, 9, míg az északi láncon csak 2 folyik keresztül. Még nagyobb azonban azon vizek száma, amelyek a déli lánc déli lejtőjén fakadnak. Tavakban az egész hegység meglehetősen szegény. Kasmirban van az Ualar, Manasz Bal és Dal. Egyéb tavak a Palgu, Csamtodong, Palte, a fentebb említett Manaszarovar és Rakusz-Tal, végül a Co-Moriri. Éghajlat [ szerkesztés] Az éghajlat a magasság szerint változó; míg a hegység tövében a forró égöv melege trópusi növényzetet fakaszt, a csúcsokon a sarkvidék temperatúrája az uralkodó.
A görög mítosz szerint Zeusz itt láncolta meg Prométheuszt, aki a tüzet ellopta és az embereknek adta. (Ez valószínűleg az Elbrusz vulkanizmusára utal. ) Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Elbrus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Global Volcanism Program Juhász Á., Juhász E. : Hegyek ormán – tengerek mélyén (Medicina, 1993) Panoráma Könyvek-sorozat ISBN 963-243-648-2 További információk [ szerkesztés] Hét csúcs: Elbrusz, Európa csúcsa Információk hegymászóknak Mount Elbrus a SummitPost oldalán Mount Elbrus a "Elbrus, Mount. " Encyclopædia Britannica Online. 14 Nov. 2006 < >. Számítógépes panorámák észak, dél, index. Az adatok hiánya miatt van pár folytonossági hiány. NASA Earth Observatory: [1] Archiválva 2005. október 28-i dátummal a Wayback Machine -ben, [2] Archiválva 2007. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine -ben Mount Elbrus élő webkamera (a Mount Cheget felől) Elbrus Photos Nagyfelbontású fényképek Útleírás Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 153631779 LCCN: n82131532 GND: 4274699-1 NKCS: ge313257
Nyugati-föld Közigazgatás Ország Norvégia Székhely Longyearbyen Legnagyobb település Longyearbyen Népesség Teljes népesség 2642 fő (2012) +/- Népsűrűség 1 fő/km² Longyearbyen népessége 2075 fő (2013) +/- Földrajzi adatok Fekvése Jeges-tenger Grönlandi-tenger Szigetcsoport Svalbard Terület 39 044 km² Tengerszint feletti magasság 1717 m Legmagasabb pont Newton-hegy Időzóna UTC+01:00 Elhelyezkedése Nyugati-föld Pozíció a Spitzbergák térképén é. sz. 78° 13′, k. h. 15° 33′ Koordináták: é. 15° 33′ A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati-föld témájú médiaállományokat. Longyearbyen látképe Nyugati-föld, régebben Nyugati Spitzberga, ( norvégul: Spitsbergen) a Norvégia fennhatósága alatt lévő Spitzbergák (Svalbard) szigetcsoport egyik szigete a Jeges-tengerben. Területe 39 044 km². Hogy megkülönböztessék a Spitzbergák szigetcsoporttól, régi neve, a West Spitsbergen a mai napig használatban van. A legmagasabb pontja a Newton-hegy, magassága 1717 méter. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Spitzbergen (Insel) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
Ezzel az Ázsia északi részét is magába foglaló Oroszország legmagasabb pontja. Magasabb Európa Kaukázuson kívüli legmagasabb csúcsánál, az Alpokban található Mont Blanc -nál is, ha tehát Európához tartozónak tekintik, akkor első e kontinensen is. A keleti csúcs valamivel alacsonyabb, 5621 méter. A két csúcs között, 5200 m magasan van az Elbrusz-nyereg. A Nagy-Kaukázus fő vonulatától 20 kilométerre északra található, Kiszlovodszk várostól 65 kilométerre dél-délnyugati irányban. Földtani felépítése [ szerkesztés] Az Elbrusz rétegvulkán, amely már mintegy kétezer éve alszik. A vulkáni felépítmény kb. 3000 m magasan kezdődik; ez alatt – a hegység gerincvonulatánál megszokott módon – kristályos kőzetek települnek. Állandó jégsapkája 22 gleccsert táplál; ezekből ered a Bakszan, a Kubány és a Malka folyó. A vulkán működését négy ciklusra tagolják; a legidősebb mintegy 2–3 millió évvel ezelőtt volt. A keleti csúcs még 1500 éve is működhetett, amint erre az egészen fiatal lávafolyásokból és a kénes gőzszivárgásból következtethetünk.
A déli lánc, amely nyugaton a Kads-Nag nevű hegyekkel kezdődik, szakadozottabb, de magasabb is mint az északi lánc. Benne vannak a Szatladstól keletre földünk legmagasabb hegycsúcsai: a Csomolungma vagy Mount Everest (8849 m), a Kancsendzönga (8588 m) és a Dhvalagiri (8176 m). Keleti felé, e hegyláncnak alacsonyabb vége már ritkán emelkedik a 3000 méternyi magasság fölé. A Himalája átlagos gerincmagasságát 5-5500 méterre becsülik; 18 csúcsa magasabb mint 7600, 40 magasabb mint 7000, és 120 magasabb mint 6100 m. A déli láncban éppen úgy, mint az északiban a hágók elég számosak, de oly magasak, hogy az egész éven át a nagy hózivatarok miatt alig járhatók. A legmagasabb, amelyet ismerünk, a Garvalból Dnari-Khorszumba átvezető Ibn-Gamin (6235 m). Az örökös hó határa a bővebb csapadék miatt mélyebbenvan a déli lejtőn mint az északin; amott 4725, emitt 5650 méterre emelkedik föl. Ennek megfelelőleg délen, India forró síkja felé mélyebben, 3500 méterig ereszkednek le a gleccserek, mint északon, ahol már 4230 méternél érnek véget.
K2 A csúcs déli oldala nyáron Magasság 8611 m Hely Kína, Pakisztán Hegység Karakorum Relatív magasság 4017 m Első megmászás 1954. július 31. Achille Compagnoni Lino Lacedelli Elhelyezkedése K2 Pozíció Pakisztán térképén é. sz. 35° 52′ 57″, k. h. 76° 30′ 48″ Koordináták: é. 76° 30′ 48″ A Wikimédia Commons tartalmaz K2 témájú médiaállományokat. A K2 (más néven Godwin Austen, Dapsang vagy Csogori) a Föld második legmagasabb hegycsúcsa. A Himalája egyik hegységében, a Karakorumban található, az Indiához tartozó Kasmír, valamint a Kínához tartozó Tibet határán. A terület jelenleg pakisztáni ellenőrzés alatt áll. Tengerszint feletti magassága 8611 m. Felfedezése, meghódítási kísérletek, megmászása [ szerkesztés] A K2 név onnan származik, hogy 1856 -ban Thomas George Montgomerie a Karakorum-hegység felmérése során ezt a hegyet regisztrálta másodikként (a többi csúcs eredeti neve ennek megfelelően K1, K3, K4 és K5 volt, de ezeket végül is a Masherbrum, a Broad Peak, a Gasherbrum II és a Gasherbrum I névvel illették); a Godwin Austen elnevezést a hegyet elsőként feltérképező Henry Haversham Godwin-Austen (1834–1923) angol geológusról kapta.
Eredeti kiejtése – az elterjedt Himalája helyett – Himálaja. [1] Felépítése [ szerkesztés] Az ív alakban mintegy 2250 km hosszúságban elhúzódó, földünknek e legmagasabb hegysége nyugaton a Pamír-fennsikhoz, keleten pedig Jünnan hegyeihez csatlakozik. Benne két, egymással csaknem egykorú láncot különböztetnek meg. Az északi, amely a tibeti és indiai vizek közt vizválasztóul szolgál, nyugaton a Nanga Parbat (8116 m) csúccsal kezdődik, délkelet-felé huzódva Kasmir északi határául szolgál, gerince átlag 4000 m magas; számos hágói közül a Drasz (3343 m) a legalacsonyabb. A Bara Lacsa hágón (4928 m) túl a Szpiti szűk hegyszakadékban tör át rajta. A Gangesz forrásai körül emelkednek az Ibn Gamin (7733 m) és a Garla Mandata (7690 m). Ez utóbbi ágból indul ki a Marian-la gerinc, amely a Manaszavovar és Rakusz-Tal nevű tavakat, a Szatlads forrásait a Dzang-bo forrásaitól választja el. A Garla-csúcstól keletre a hegylánc valamivel alacsonyabb lesz, de Szikkimtól északra csúcsai már ismét túlemelkednek a 7000 méternyi magasságon.
Attack on titan 24 rész, 2024