2020. 03. 11. 09:30 Ki jogosult ma Magyarországon álláskeresési járadékra (munkanélküli segélyre)? Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki munkanélküli segélyt kaphasson? Mennyi munkaviszonynak (jogosultsági időnek) kell lennie valakinek ahhoz, hogy álláskeresési járadékot kapjon? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján lévő tájékoztatóból, melyből most cikkünkben kivonatot közlünk. Ki jogosult álláskeresési járadékra, közismertebb nevén munkanélküli segélyre 2020-ban? Az a személy, aki: - álláskereső, és - az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és - kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és - vállalkozói tevékenységet sem folytat, és - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és - számára a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az az álláskereső, aki cselekvőképtelen, vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy, az eljárásban törvényes képviselője útján vesz részt.
A tervezett változásnál figyelembe vették a munkanélküli segély igénylésének feltételeit és tapasztalatait a környező uniós tagállamokban. A tárca becslése szerint az új jogszabály jövőre csaknem 3, 9 ezer személyen fog segíteni, akik meghatározatlan időre kötöttek munkaszerződést, nekik a Szociális Biztosító a könnyített feltételeknek köszönhetően utalni fogja a munkanélküli segélyt. Javulnak a feltételek azok számára is, akik meghatározott időre kötöttek munkaszerződést, és azon személyek esetében is, akik önként fizetik a munkanélküli biztosítást. Jelenleg ugyanis ebbe a két kategóriába tartozók legfeljebb 4 hónapig kaphatnak munkanélküli segélyt, januártól viszont 6 hónapig juthatnak majd segélyhez. A munkanélküli segély folyósításának maximális időszakát figyelembe véve így azon foglalkoztatottak szintjére jutnak, akiknek meghatározatlan időre szól a munkaszerződésük. "A munkanélküli segély feltételeinek egységesítését az indokolja, hogy minden biztosított számára egységessé tegyük a támogatás idejét" – fejtette ki a munkaügyi minisztérium az indoklásban.
Hogy milyen dokumentumok szükségesek hozzá, annak részletes leírását ITT találja.
Személyi, lakcím, Taj, adókártya, bizonyítványok másolata, OEP könyv, Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, Adatlap bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségről. Az elmúlt 4 évet vizsgáljuk, tehát ha még nem voltál álláskeresőként regisztrálva, akkor az elmúlt 4 évről minden kell. Viszont ha az OEP könyvedbe az összes korábbi munkahelyed be van pecsételve, akkor elég ha az idei és a tavalyi papírjaidat viszed, a korábbiakat rögzítik az OEP könyvből. Ha Gyes-en voltál, az tolóidőnek számít, akkor kell vinned a Gyes-ről a papírokat, hogy mettől meddig voltál, és a Gyes/Gyed elejét megelőző 4 évről kellenek a papírok. Ha az ellátást bankszámlaszámra akarod kérni, akkor a számlaszámodat is vidd, illetve, ha maradtál magánnyugdíjpénztár tag akkor erről a nyilatkozatot + a belépési nyilatkozatot is vidd. És mi az a minden, amit az elbocsátáskor adniuk kell? :-) Plusz a személyi okmányaid természetesen a legutolsó munkahelyedről minden amit az elbocsátáskor adnak.
Általában az alábbi iratok szükségesek a Munkaügyi Központban történő ügyintézéshez: - Személyi igazolvány és lakcímkártya - Adókártya, Taj-kártya - Kilépő papírok az előző három év munkahelyéről (Ezt a munkáltató adja ki az egykori munkavállalónak. ) Ha a legutóbbi három évben több munkahelye volt minden munkahely kilépő papírjai kellek!!! Ez azért fontos, mert ezen iratok igazolják a bejelentett munkaviszonyokat. Az álláskeresési járadékhoz szükséges az igénylést megelőző három éven belül legalább egy év bejelentett munkaviszony.
A kiszámolt elméleti 1650 lejes bevételhez képest négytagú családunk rengeteg kiadással szembesül: sok esetben lakbért, rezsit kell fizetnie, és ételt kell tenni a család asztalára. Az összeg kiegészítése érdekében a polgármesteri hivataltól is kérvényezni lehet családi pótlékot. Ez a segély a kiskorú gyerekekkel rendelkező, csökkentett jövedelmű családok megsegítését célozza, valamint azt, hogy a gyerekek tovább tudjanak járni az iskolába. Ez a polgármesteri hivataloknál igényelhető családi pótlék a gyerekek számának függvényében változik, továbbá emeltebb összeget igényelhetnek az egyszülős, úgynevezett monoparentális családok – pontosított a képviselőasszony. A példaként vett négytagú család esetében a családi pótlék igénylésekor nem számítódik hozzá a jövedelemhez a gyerekpénz, csak az egy főre eső konkrét összeg, ami a mi esetünkben 675 lej, azaz per család 1350 lej, per fő: 337, 5 lej. Fontos tisztázni, hogy nemcsak a gyerekpénzt nem veszik figyelembe, hanem a gyerekek által kapott ösztöndíjakat sem, legyenek akár szociális, akár tanulmányi ösztöndíjak, illetve a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, az APIA által juttatott támogatásokat sem.
Ha van bankszámlánk, annak a számát is kérik majd a folyósításhoz. És írják még, hogy meg kell adnunk a folyósítást megelőző három évben szerzett jogosultsági időket, illetve az utolsó négy negyedév járulékalapjait, és nyilatkozni kell a tartási kötelezettségekről is. Az ügyintézés sommás eljárás esetén 8 nap, úgynevezett teljes eljárás (azaz uniós munkavállaló esetén) 60 nap. Az illetékes hivatalokat hiába kérdeztük, hogy a járványhelyzetre és válságra tekintettel milyen könnyítéseket vezettek be az álláskeresési ellátás igénylésében, a hivatalok saját online közléseit átnézve mi nem leltünk egyszerűsítéseket. Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI
A jövő év elejétől módosulnak a munkanélküli segély folyósításának feltételei. Jelenleg meghatározatlan időre szóló munkaszerződés esetén a munkanélküli segély feltétele, hogy az utolsó 3 évben legalább 2 évig biztosítva legyen az adott személy. Az új jogi norma értelmében a kétéves munkanélküli biztosítás feltétele a munkanélküliek nyilvántartásába vételét megelőző négy évre vonatkozik majd. Az említett változások a szociális biztosításról szóló törvény módosító javaslatában szerepelnek, amelyet a munkaügyi minisztérium a napokban bocsátott egyeztetésre. Ezeket az enyhébb szabályokat már most is alkalmazzák, amennyiben a munkanélküli segély igénylője meghatározott ideig dolgozott, vagy önként fizette a munkanélküli biztosítást. Több biztosított juthat munkanélküli segélyhez "A javasolt jogi norma célja egységesíteni a feltételrendszert minden olyan biztosított számára, akik fizették a munkanélküli biztosítás összegét. Ezáltal több biztosított juthat majd munkanélküli segélyhez, s ennek köszönhetően teljesülhet a segély folyósításának általunk kitűzött célja" – áll a munkaügyi tárca indoklásában.
Attack on titan 24 rész, 2024